Mezőgazdasági és fogyasztódédelmi bizottság

A tegnapi kisebb, bizottsági ülést előkészítő tárgyalások után ma végre elérkezett az első igazi bizottsági ülésem. A múlt héten azért nem volt, mert az rendhagyó hét volt, akkor fogadták el a 2010-es költségvetést. Azért csak most, mert a mostani parlament tavaly októberben alakult meg, és akkor már nem volt elég idő egy új költségvetés kidolgozására. Most viszont megszavazták, április elsejétől fog élni.

A mai ülés nagyon hosszú volt, több, mint 4 órán keresztül tartott. Sajnos nekünk végig kellett ülnünk, mert a képviselőnk beteg, és be kell tudni számolni majd neki mindenről. Ami meg mégsajnosabb, hogy részemről erre nem leszek képes, mert a mezőgazdasági részeket még talán értettem is, na de a fogyasztóvédelmi napirendi pontokat egyáltalán nem. Abból volt több. Nem tudom, hogy bírtam ki, tényleg hosszú volt és unalmas. Csináltam azért képeket, a tribünről ahol ültek a képviselők munkatársai, azaz mi is.

Ami a másodikon a plafonról lóg le, az tényleg egy szalmakorona. Az első képen viszont középről lóg le egy kivetítő, amin a bonni munkatársak jelentkeztek be. Amikor a rendszerváltás után a Bundestag átköltözött Bonnból Berlinbe, akkor az nem történt meg 100%-osan, és még egy jó darabig nem is fog, mert túl sok pénzbe kerülne. Vannak megosztott minisztériumok is, az ELV (Táplálkozás, Mezőgazdaság, Fogyasztóvédelem) is ilyen. Ezért, ha bizottsági ülések vannak, mindig bekapcsolódik videókonferencián Bonn. Néha utazgatnak is, de egy ilyenért minek.

Szóval nagyon unalmas volt az ülés. Ami feldobta, az az elnök volt, aki nekem nagyon szimpatikus. Szintén FDP-s egyébként, úgyhogy már gyakran találkoztam vele. Sokkal később lett vége az ülésnek, mint ahogy tervezve volt, ezért már a vége felé kezdtek elszállingózni a képviselők, nyilván mindenki unta magát. Az egyik nagy vita kellős közepén felszólalt egy csaj a zöld pártból, hogy inkább most azonnal zárják le a vitát és szavazzanak. Teljesen nyilvánvalóan azért, mert az ellenzéki pártoknak éppen akkor kettővel több képviselőjük volt a teremben. Erre az elnök csak úgy foghegyről odavetette, hogy "szeretnéd, mi? csak álmodozzál tovább". Zseniális volt, a csajon kívül persze mindenki röhögött. De akkor már meg kellett vitatni, hogy lezárják-e a vitát, amit sikerült olyan sokáig elhúzni, hogy megérkezett két CDU-s képviselő. Szavaztak arról, hogy azonnal szavazzanak-e a vitában. Az egyenlő azt jelentette, hogy a javaslatot elvetették, szegény zöld nő nem győzött puffogni magában. Főleg, hogy az elnök megint jó hangosan megjegyezte, hogy pech... Ezen azért már csak a kormánypárti képviselők és munkatársak vidultak. És végül persze leszavazták magát az indítványt is, mert az ellenzék nyújtotta be.

Közben pedig elkészült az én képviselőm, Rainer Erdel saját, megújult honlapja is, sőt, új blokkal gazdagodott a kínálat. Címoldalon szerepel, hogy ezentúl Frau Zinai Magyarországról gyakornokként dolgozik az irodában, és rendszeresen be is fog számolni a tapasztalatairól. Az első beszámoló már meg is született (fényképpel persze). A képre kattintva megnyílik az eredeti honlap.