Az ötödik, utolsó napot végig Ansbachban, a városban és az irodában töltöttük. Ansbach helyes kis város, 40ezren lakják, és nagyon sok a hivatalnok. A képviselőm szerint olyan egy provinciális hely, ezt nem bírtam nem megmosolyogni :) Egész héten esett az eső, persze akkor is, amikor elindultunk megnézni a belvárost. Szerencsére azért inkább csak szemerkélt, úgyhogy tudtam fotózni.
A belváros a felújított, takaros házaival és a templomtoronnyal.
Van modern lószobor is.
És Orangerie, üvegházban növögető narancsokkal.
A környéken szokás, hogy a vízcsapokat kipingálják. Nem mindegyik ugyanilyen, és van női változat is. Sajnos csak egy képet tudtam csinálni.
Ez az FDP-iroda kívülről.
Ez pedig már bent, az irodában készült. Meg is mutattam a képviselőmnek, azzal, hogy ez a kedvenc képem, mert olyan vicces, hogy mögötte figyel a Guido. Nevetett, de szerintem közel sem találta annyira viccesnek a dolgot, mint én.
Képeslap. Felirat: "Valakinek mégiscsak meg kell tennie."
Irodai zászlók.
Ezt a képet az irodában Cordula festette, azzal a felkiáltással, hogy a képviselő úr mégiscsak agrárpolitikus. Cordulának egyébként fantasztikus kézügyessége van, a házuk is tele van a képeivel és a szobraival. A képet már láttam fényképről korábban, mert a berlini irodában ki van téve. De most már tudom, hogy annó azért kellett neki hozzá modell (egy fénykép), mert valószínűleg életében nem látott még élő tehenet :DÖsszességében nagyon jól éreztem magam a körzetlátogatáson. Örülök, hogy végre kicsit beleláthattam a pártéletbe is, akkor is, ha nem országos szinten. Nagyon jófejek voltak az emberek is, a környék is szép volt, nagyon meg voltam elégedve. És már sokkal, de sokkal könnyebben boldogulok a frank és a bajor akcentussal :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése